Újra börtönben... de legalább veled!
A börtönben néma csend van. Csak a hortyogó őrök néha okoznak néha kisebb zajt. Már mindenki rég mélyen alszik. Egyvalakit kivéve. Ő sosem alszik, csak gondolkodik. Gondolkodik a múlton, a jelenen és a jövőn.
„Már két év. Ennyi ideje, hogy legyőztek minket. Bár, számomra még mindig olyan, mintha csak tegnap lett volna. Medusa meghalt. A kishint végérvényesen elpusztították. Minket pedig bezártak a boszorkánybörtönbe. Ostoba Shinigami. Ostoba technikusok. De már mindegy. Legalább te itt maradtál..... Eruka. Az egyetlen ember aki tényleg megbízott bennem, akire tudtam, hogy számíthatok, és te vagy az, akit a halhatatlanságom árán is, de védenék.”- Gondolja magában Free, miközben az alvó Erukát figyeli.-” De fura. Idáig még észre sem vettem, hogy milyen szép a szája. Vajon milyen lenne, ha megcsókolnám?- Mondja miközben a feje vészesen közelít Eruka szájához. És....megcsókolta. Csakhogy, erre már Eruka is felébredt. Free gyorsan hátraugrott és úgy tett, mint aki alszik. Elka pedig ásított egy nagyot.
-
Hm? Hány óra van?- Hé Free! Hány óra van?- Farkaskánk még mindig úgy tett, mint aki alszik.
-
Hé Free ébredj már fel!-kiálltja Eruka.
-
Jól van, már ébren vagyok!-Dünnyögi Free. -Mit kérdeztél?
-
-Azt, hogy hány óra van?- Szólt ingerülten Elka.
-
- Honnan tudjam? Nem vagyok én óra!- Förmed rá. - Jól van na. Én szépen kérdeztem.
-
- Hé breki bocsi,de ma bal lábbal keltem fel!-Szólt Free, miközben a duzzogó banyek fejét simogatta. Az említett pedig mélyen elpirult ettől.- Hé mi a baj? Olyan vörös vagy! Csak nincs lázad?- Kérdi Free.
-
Ő..nem. Nincs.- Szól a mélyen elvörösödött Eruka. - Free én.....
-
Igen?
-
-Nos én...... én........szeretlek téged!- Hadarja.
-
- Óh.... Breki.- Szólt meglepettem Free.- Én is.. én is szeretlek téged.- És ennél a pontnál Megcsókolta Erukát (és az író is kidőlt.) Free úgy szorította magához, hogy szegény alig kapott levegőt. De nem zavarta. Mert tudja, hogy viszont szeretik. Már több, mint tíz perce csókolóztak, amikor egyszer csak kinyílt az ajtó. Két hatalmas őr és egy törpe gnóm-szerű lény jött be. A kicsi fintorogva a két szerelmeshez lépett és így szólt.
-
Jó napot mindkettejüknek. Sajnálom, ha esetleg megzavartuk önöket valamiben, de Frog kisasszonynak velünk kell jönnie.- Eruka megrettent és egyből kedvese mögé bújt.
-
Mit akarnak tőle?- Kérdi a Free. Válaszul a két monstrum a földbe veri.
-
- Free!!- Kiált fel Eruka kétségbeesetten.
-
Nos ahogy mondtam Frog kisasszonynak velünk kell jönnie.- Mondja a kicsi gnóm elégedett vigyorral a képén.- Hogy kivegyük belőle azokat a kígyókat, amiket Medusa- sama helyezett belé évekkel ezelőtt... az összeset.- Eruka most végképpen összeesett mivel tudta, hogy mivel jár, ha kiveszik belőle egyszerre a kígyókat. De már késő volt a két nagydarab alak vészesen közeledett felé. Útjukat Free állta el.
-
- Ha hozzá mertek nyúlni esküszöm, hogy megöllek titeket!!- Kiálltja és felvette a farkas alakját.
-
- Ó, szóval ön a halhatatlan klán tagja? Érdekes. Végezni vele!- Rikkantja el magát a gnóm és a két ruhásszekrény azonnal nekitámadt Freenek. '- Csak szeretnétek. Tőlem nem veszitek el Erukát.”
-
Farkas, Farkasok, Farkas, Farkasok.... jégcsap!- Ordítja el magát és a két monstrum pillanatok alatt megfagyott. - Gyerünk! Futás Eruka!- Ezzel karon ragadja kedvesét és egyenest a kijárat felé vették az irányt.- A kis törpe pedig röhögőre fogja.
-
- Rendben. Most most az egyszer megmenekült a lány, de ha legközelebb találkozunk, akkor nincs kegyelem.- Majd köddé vált. Visszatérve hőseinkre, Free könnyűszerrel elintézte az őröket, Eruka pedig előhívta az ebihalát és azzal menekültek. - Ez az! Szabadok vagyunk!- Mondta farki, akinek a szökést Eruka egy futó puszival köszönte meg.” Igen. Szabadság.. De jobb, hogy te is itt vagy velem Eruka. Most már senki nem vehet el tőlem, kicsi békám”- Gondolta magában Free, majd egy hirtelen szökkenéssel eltűntek az őket üldöző őrök elől.
|
deeecuukiiik!! *---* dúlt a lááw!!!